Hűtőgépjavítás a helyszínen garanciával Pécsen és környékén, akár ünnepnapokon is.
Mobil: +36 30 9 465 592 (már 1994 óta) - hibabejelentés, tanácsadás (országosan is) munkanapokon: 8-17 óráig. Szombat: 10-15 óráig. Vasárnap, ünnepnap: 10-12 óráig.
Vezetékes telefon: +36 72 410 492 munkanapokon: 8-17 óráig.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Cím: 7636, Pécs, Alsó u.33. (TÉRKÉP) - Előzetes egyeztetés után a szervizbe szállított hűtőkészüléket azonnal bevizsgálom, a javítás megvárható. A bevizsgálás díja 4 000 Ft, javítás esetén nem kerül felszámolásra.
Eddig is számtalanszor megtörtént. Veled ne történjen meg! Avagy, hogyan NE tedd tönkre végleg(?) a hűtőgépedet?
Azt szoktam mondani, hogy egy hűtőre, fagyasztóra késsel a kézben még csak rá sem szabad nézni. Némi túlzással ugyan, de ez igaz. Éles, hegyes tárggyal tilos belenyúlni egy hűtőkészülékbe, mert az a számára végzetes is lehet. Erre a gyártók a használati utasításokban mindig felhívják a figyelmet, de ezt a legtöbben figyelmen kívül hagyják, vagy nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget neki, a gyártók nagy örömére.
A legtöbb ilyen "késelés" a hűtők leolvasztásánál történik, amikor a jó vastagra meghízott jeget késsel, csavarhúzóval, vagy más éles, hegyes eszközzel szeretnék gyorsan eltávolítani. A jég a hűtőgépben a hőcserélőn halmozódik fel, attól most tekintsünk el, hogy üzemszerűen, vagy valamilyen hiba következtében. Ez a hőcserélő egy vékony fém csőrendszer, ami lehet vas (fagyasztókban jellemző), alumínium, vagy nagyon ritkán réz (pl. régi ZF-es fagyasztó láda). A hőcserélőkben található préselt csőjáratok (alumínium), illetve a hőcserélő csövek (vas) falvastagsága néhány tized milliméter, amit egy éles tárgy könnyen felsérthet. Ez önmagában nem végzetes a hűtőkészülék számára, mert a vas hegeszthető, az alumíniumot is lehetne, bár kissé körülményesebb, a réz meg jól forrasztható (kemény forrasztás). De az esetek 99%-ban mégsem tudom megoldani a javításukat, mert gyártástechnológiai okok miatt (rejtett, beépített hőcserélők) képtelenség hozzáférni a lyukas csőszakaszhoz. A mai modern hűtőknél, ahol általában a hűtőgép csőrendszere nem cserélhető, a rejtett hőcserélő javításához a szigetelést a sérült rész körül jelentős területen ki kellene bontani, mert hiába látható és esetleg még könnyen hozzáférhető is a sérülés, a javítás során kigyulladna az egyébként is rendkívül éghető szigetelés. Az eltávolított szigetelést az esetleges forrasztás, hegesztés után vissza kellene javítani. Ennek a javítási műveletnek a költsége olyan magas, hogy gazdaságtalanná teszi a készülékek javítását. 15-20 éve még elfogadható áron lehetett új elpárologtatókat (hőcserélőket) beszerezni és kicserélni az akkor még cserélhető hűtőrendszerekkel gyártott hűtőknél. Sajnos manapság már a készülékek többségénél nem is lehet cserélni ezt az alkatrészt, ahol meg lehetne, ott az ára megfizethetetlen. Korábban az egyébként cserélhető alkatrészeket tökéletesen meg is lehetett hegeszteni, forrasztani annak kiszerelése után, de mint korábban írtam a gyártók már nem "szervizbarát" gyártástechnológiákat alkalmaznak, amit lehet véglegesen beépítenek, beragasztanak.
Ennek ellenére nincs veszve minden, mert néhány esetben a sérülést, a lyukat be lehet ragasztani. A felsértett, kiszúrt, kilyukasztott hőcserélőt szinte 100% biztonsággal meg lehet ragasztással javítani az alábbi feltételekkel:
- A legfontosabb, hogy csak egy, legfeljebb kettő sérülés legyen a hőcserélőn. Ha ránézésre olyan, mint a szita, akkor felesleges ragasztgatni, mert a hűtőgépjavításhoz használt két komponensű fémragasztó nem egy olcsó dolog.
- A sérülés mérete 1-2 mm-nél ne legyen nagyobb, és csak a csőrendszer egyik felén legyen megtalálható. Azaz ha átszalad a kés, csavarhúzó, stb. a csőrendszeren azt nem fogom tudni beragasztani.
- Végül, de a legfontosabb, hogy a csőrendszer sérülésekor ne jusson nedvesség a hőcserélőbe. Ennek alapfeltétele, hogy a készülék kompresszorát a hűtőgép hőcserélőjének sérülése után tilos bekapcsolni. A hűtőgépekben a csőrendszerben egy folyadék-gáz körfolyamatot tart fenn a kompresszor üzem közben. A hűtőgép csőrendszerének sérüléskor az eltávozó hűtőközeg helyére levegő kerül. A bejutó levegő nedvességtartalma is problémát okozhat egy hűtőrendszerben, de ezt még egy nedvességszűrővel helyre lehet hozni. Viszont ha sérült csőrendszerrel a kompresszor elindul, akkor a sérülés helyén beszívja a levegőt (mert a hőcserélő a kompresszor szívó oldalán található). Néhány óra alatt annyi levegőt ill. azzal együtt nedvességet szívhat be, amit már nem, vagy nehezen és költségesen lehet eltávolítani a hűtőrendszerből. Tehát ilyenkor jelentős a költségnövelő hatása a kompresszor beindításának, és nem ritka, hogy gazdaságtalanná is válhat a hűtőkészülék javítása.
- Előfordulhat az is, hogy járó kompresszor mellett sérül meg csőrendszer, ekkor azonnal ki kell kapcsolni a készüléket és nem is szabad újraindítani. Ha nem teljesen olvadt még le a jég, akkor a lehetőleg meg kell akadályozni, hogy nedvesség kerüljön a sérült csőrendszerbe. Ha a lyuk a hőcserélő felső részén található, akkor nem okoz különösebb problémát a nedvesség távol tartása, mert lecsöpög a víz a csőrendszer felületéről, de ha alsó részre sikerült a lyukat "szerkeszteni", akkor különböző kreatív módszerekkel kell megoldani, hogy ne jusson a sérülésen keresztül a nedvesség a csőrendszerbe. A leolvasztást követően azonnal ajánlott szárazra törölni a készüléket és nyitva hagyni az ajtót is.
A hűtőgép felsértett hőcserélőjéből kiáramló hűtőközegnek elvileg nincs se szaga, se színe, se egyéb érzékszervekkel érzékelhető jellemzője. Az R12-nek és az R134a-nak egy bizonyos koncentráció felett van egy érdekes éteres, vagy édeskés "illata", de mivel a háztartási hűtőgépekben használt kis mennyiség (maximum 30-35 dkg a régi és nagy fagyasztók esetében) nem észlelhető. Az R12 gáz az egészségre nem ártalmas, nem gyúlékony, de magas hőmérséklet, nyílt láng hatására elbomlik. A nyílt lángot zöldesre színezi, valamint a bomlásakor mérgező anyagok keletkeznek. Az újabb (kb. a 15 évnél fiatalabb) készülékek nagy valószínűséggel egy metánszármazékkal (izobután - R600a) kerültek feltöltésre, mely robbanásveszélyes, tehát a nyílt láng használata és a dohányzás tilos a javítás folyamán. Az átlagos töltet mennyisége egy izobutános (R600a) háztartási hűtőnek 40-90 g (kb 2-4 öngyújtó töltet) közötti. Ez legfeljebb a hűtőszekrényen belüli berobbanásakor okozhat problémát, de a lakásba jutva nem jellemző. Ráadásul a hűtőközeg általában nem egyszerre távozik, és a csőrendszerben is marad. Az esetlegesen érezhető szag ilyenkor, az a csőrendszerben üzemszerűen jelenlévő olajnak a szaga, amit a távozó gáz felkap (elég jól oldja is) és szétszór a sérülés környékén. Ezért szoktam "simogatni" a hűtőt, amikor gázhiányra gyanakszom, mert ahol lyuk van, ott általában olaj is található.
A sérült csőrendszer ragasztásos javítása biztonságosan csak szakműhelyben végezhető el, jellemzően 2-4 nap alatt lehet megfelelően megragasztani, illetve leellenőrizni a javítás utáni gáztömörséget. Kivételes esetben a helyszínen is megragasztom a lyukat, de ilyenkor némi többletköltséggel kell számolni a többszöri kiszállás miatt. Az ilyen műveletnél a várható javítási költség 15 000 - 22 000 Ft-ig terjedhet. Ez tartalmazza a ragasztást, a hűtőközeggel való feltöltést, a készülék szállítását és 1 év garanciát. Természetesen csak a megbízhatóan ragasztható készülékeket vállalom el, ha úgy látom, hogy kétséges a ragasztás sikere, akkor azt nem javítom meg. Viszont ha elvégzem a javítást, akkor arra garanciát is vállalok.
A megelőzésről néhány szóban. A legkézenfekvőbb megoldás, hogy egyszerűen nem hagyod a jeget meghízni a hűtőben és akkor nem kell feszegetni, vakargatni a vastag jeget. Ezt a rendszeres, a hűtő fajtájától függően (pl. jellemzően nem automata, hanem pl. két csillagos), korától, az ajtó tömítésének állapotától, az ajtó záródásától (szorul-e, vagy könnyen záródik) a külső hőmérséklettől, a levegő páratartalmától (nedves párás esős időben jobban jegesednek a hűtők), a ajtó nyitogatás mennyiségétől függően akár 2-4 hetente, fagyasztóknál 3-6-12 havonta. Illetve ha a hűtőkészülék nem megfelelően működik és rendellenesen keletkezik rajta jégréteg, melynek okairól a későbbiekben térnék ki.
Ha már vastag a jég és nem tudod még a mélyhűtő ajtót sem kinyitni, inkább legyél türelmes. Segítségül hívhatod a meleg vizet és a hajszárítót is, de ez utóbbival óvatosan, mert a csöpögő víz áramütést okozhat, illetve a meleg megolvaszthatja a hűtőkészülék műanyag alkatrészeit, tartozékait. Használható a jég lekaparására a készülékhez kapott műanyag kis lapát (fagyasztóknál), illetve bármi fa, vagy műanyag eszköz, ami nem túl kemény, hegyes és éles, mert még egy keményebb fa, vagy műanyag is átszúrhatja a hőcserélőt. Leolvasztáskor minden esetben ajánlott a készülék teljes áramtalanítása, nem csak a lekapcsolása. Az elosztót, hosszabbítót sem elég lekapcsolni, mert ha a kapcsolója olyan kialakítású, hogy csak az egyik szálat szakítja meg és pont a nullát, akkor is megrázhat a hűtő, ha nincs más biztonsági eszköz a hálózaton, pl. FI-ÉV relé. Tehát húzd ki a dugvillát, az a biztos. Csak aztán majd ne felejtsd el vissza is dugni a leolvasztás befejeztével a hűtőgépet.
A leolvasztás alatt a fagyasztott élelmiszereket lehetőség szerint egy másik fagyaszóba, vagy akár egy hűtőbe javasolt elhelyezni. Ennek hiányában hűtőtáskákba, dobozokba. lavórba, kádba, vagy bármely olyan edénybe is lehet pakolni, amiből nem folyik ki az esetleges olvadék víz. Le is lehet takarni, egy pléddel, vagy terítővel, hogy nem melegedjenek fel, illetve, hogy nem csapódjon le a levegő nedvességtartalma a csomagoláson. Egy átlagos hűtő, fagyasztó leolvasztás ideje ideális eseteben 20-40 perc. Ezen idő alatt egyetlen mélyhűtött élelmiszer sem olvad fel, főleg ha egy kupacban vannak letakarva. A leolvasztás után a hűtőgépet teljesen szárazra töröld ki, hogy a legkevesebb nedvesség maradjon benne, majd amikor az élelmiszereket teszed vissza, azok csomagolását is töröld át, hogy a lecsapódott nedvesség, dér ne kerüljön vissza a hűtőgépbe.
És a legvégén a pár ötlet:
A kés az egy általános lékelő szerszám a hűtőgépnél, évente tucatszám előforduló eszköz. A csavarhúzó már kevésbé elterjedt, de nem ritka eszköz a jégtelenítésnél. Előfordult, hogy húsvágó bárddal próbálták megoldani a gordiuszi csomót, de volt aki a fűrészt hívta segítségül az élelmiszer szorult helyzetében. Akadt több olyan háziasszony, aki a csontra fogta, hogy kiszúrta a hűtőjét, amit el tudok képzelni ugyan, de inkább kés volt az a csont. És volt már olyan készülékkel is dolgom, ahol nemes egyszerűséggel fogóval kicsípték az egész mélyhűtőt, hogy ne jegesedjen már annyira. Nem is jegesedett, de hűteni sem hűtött többet, csak egy kis műtét után, amikor átalakítottam automata leolvasztású hűtőszekrénnyé.
Az elmúlt több mint 20 év levonható tanulsága, hogy "szándékosan" ne akard tönkre tenni a hűtődet, mert anélkül is meghibásodhat, ráadásul egyes esetekben nem is biztos, hogy javíthatók ezek a késelések.
Hűtőgépek javítása a helyszínen garanciával Pécsen és környékén akár hétvégén is.
Mobil: +36 30 9 465 592 (már 1994 óta) - hibabejelentés, tanácsadás (országosan is) munkanapokon: 8-17 óráig. Szombat: 10-15 óráig. Vasárnap, ünnepnap: 10-12 óráig.
Vezetékes telefon: +36 72 410 492 munkanapokon: 8-17 óráig..
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Cím: 7636, Pécs, Alsó u.33. (TÉRKÉP) - Előzetes egyeztetés után a szervizbe szállított hűtőkészüléket azonnal bevizsgálom, a javítás megvárható. A bevizsgálás díja 4 000 Ft, javítás esetén nem kerül felszámolásra.