Hűtőt vennék, de milyet?

Részletek: Módosítás: 2023. szeptember 18. hétfő, 14:46; Írta: Ágoston Péter

A hűtőgép szerelő elérhetősége:
Mobil: +36 30 9 465 592 (már 1994 óta) - hibabejelentés, tanácsadás (országosan is) munkanapokon: 8-17 óráig. Szombat: 10-15 óráig. Vasárnap, ünnepnap: 10-12 óráig.
Vezetékes telefon: +36 72 410 492 munkanapokon: 8-17 óráig.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Cím: 7636, Pécs, Alsó u.33. (TÉRKÉP) - Előzetes egyeztetés után a szervizbe szállított hűtőkészüléket azonnal bevizsgálom, a javítás megvárható. A bevizsgálás díja 4 000 Ft, javítás esetén nem kerül felszámolásra.

Mire figyelj egy (új) hűtőgép vásárlásakor? Miből lehet választani?

A hűtőszekrény méretei általában behatárolják a választékot. A tervezéskor méretekre mindig néhány millimétert hagyjál rá, főleg a szélességre, hogy egyszerűen be lehessen állítani a készüléket, és az ajtóknak is legyen helyük a nyitáshoz. Ha rossz irányba nyílik az ajtó, ellenőrizd, hogy lehetséges-e az ajtó fordítás, kellenek-e hozzá alkatrészek, illetve azok meglétét a csomagban az átvételkor. A szabványtól eltérő méretű készülék esetén mérd le az ajtókat, liftet, esetleg lépcsőházat is ahova majd szállítani kell a hűtőgépet.

Ha szekrénybe építenéd a készüléket, vedd figyelembe, hogy egy szabadon álló hűtőt nem szabad teljesen beépíteni. Ajánlott 5-8 centimétert ráhagyni két oldalt, lehetőleg elől se legyen burkolt, a hátulja is jó szellős (10-15 cm a faltól) maradjon, valamint a kondenzátor meleg levegője is akadálytalanul tudjon a készülék felett távozni. Ennél szűkebb helyre inkább javaslom a beépíthető hűtőkészülékeket. Egy szabadonálló és egy hasonló paraméterekkel rendelkező beépített készülék ára jelentősen eltérhet egymástól. Figyelem! Egy hűtőkészüléket soha nem szabad megfúrni, megcsavarozni, megszögelni, bármennyire is leegyszerűsítené is a beépítését! Ha elkerülhetetlen a fúrás, vagy csavarozás, előtte kérd a szakember tanácsát, ne utána a javítást.

Én négy kategóriába sorolnám a hűtőszekrényeket.
1. A szőlőbe, nyaralóba, garázsba, műhelybe, irodába, panzióba, esetleg egyedülállók számára megfelelő kis hűtők, alacsonyabb árfekvéssel(35-50 ezer)
2. A legnagyobb választékú kategória a kisebb, és közepes méretű családi hűtőkészülékekkel közepes áron (50-100 ezer)
3. Az átlagnál nagyobb űrtartalmú nagycsaládos, és/vagy modernebb hűtéstechnikai megoldásokat is felvonultató hűtőgépeket egy kissé drágább (100-200 ezer) árkategóriában
4. A nagycsaládos és/vagy luxus kategóriájú prémium hűtőket a 200 ezer forint feletti ártartományban

Az olcsóbb készülékek a hasznos űrtartalma 40-80 liter közötti. Rendszerint egy kicsi, és gyenge (-6-12 fok) mélyhűtő rekesszel, vagy jobb esetben mélyhűtő nélküli. Nyáron a melegebb időszakokban nem biztos, hogy elégséges hűtőteljesítményt biztosítanak. Ilyenkor a hűtési rendszer kialakítása miatt (a mélyhűtő rekesz hűti a normál teret is) sűrűn , akár 1-2 hetente kell leolvasztani. A mélyhűtő rekeszek fagyasztott élelmiszerek igen rövid idejű tárolására alkalmasak csak. Bár én csak jégkocka készítésre, vagy kisebb mennyiségű (3-5 liter) üdítő, vagy sör gyorsabb hűtésére tartom alkalmasnak a többségüket. Fagyasztásos tartósításra, és néhány hétnél hosszabb idejű tárolásra nem megfelelő a mélyhűtő rekesz teljesítménye. A automata leolvasztású kis hűtőgépeket (a mélyhűtő nélküli, vagy esetleg 3 csillagos) ez a probléma nem érinti, csak arra kell figyelni, hogy le is tudjon olvadni a nagy melegben. Erről a problémáról részletesebben itt olvashatsz.

A legnagyobb választék a következő (50-100 ezres) árkategóriában található. Ha nincsenek különösebb elvárásaid, méret, szín, kialakítás, vagy márka szempontjából, itt biztosan találsz megfelelő hűtőgépet. A 120 literes hasznos űrtartalomtól kezdve akár a 350 literesig bármi megtalálható. A hűtők kialakítása lehet kívülről egy ajtós, vagy két ajtós, ezen belül pedig a kétajtós lehet alul, vagy felül fagyasztós. Az egyajtós hűtőgép egy kisebb családnak még megfelelő lehet. Kérdés az, hogy szükség van-e kis mélyhűtőre, vagy nem. Ha igen, lehetőleg 3 vagy 4 csillagos készüléket válassz, mert a 2 csillagos hűtőgépet ugyanúgy le kell olvasztani rendszeres időközönként, mint a korábban említett olcsóbb hűtőkészülékek többségét. Ha nincs mélyhűtőre szükség, akkor keress olyan kivitelű készüléket, amiben nincs fagyasztó, mert jelentős, akár másfél polcnyi (15-20 liter) plusz tároló helyet kapsz helyette, és a készülék fogyasztása harmadával, felével is kevesebb lehet egy mélyhűtőshöz képest. Márka tekintetében célszerűbb az ismert márkák, mint például a Zanussi, Electrolux, Whirlpool, LG, Samsung, Daewoo mini hűtőit megvásárolni, mert tartósabbak és jobb minőségűek, mint az ismeretlen márkájúak.
Ha kicsit nagyobb fagyasztó kapacitásra van szükséged, akkor inkább a kombinált, kívülről kétajtós hűtőkészülékeket javaslom. A kombinált hűtőgépek alul és felül fagyasztós kivitelben is készülnek. Az alulfagyaszatós hűtők lehetnek egy, vagy két kompresszorral szereltek is. Nem jellemző erre az árszegmensre, de már belecsúszhatnak felülről a No Frost rendszerű hűtőszekrények is. Egy része még öszvér készülék is lehet: egy No Frost rendszerű fagyasztó rész és egy csendes hűtésű normál tér keveréke. A No Frost készülékekről itt találhatsz egy részletesebb ismertetőt. A kombinált készülékek kiválasztásánál vedd figyelembe, hogy az egykompresszoros hűtőknél általában nem lehet külön vezérelni a két hűtő részt, a kétkompresszoros hűtőgépeknél viszont igen. A kombinált hűtők mindegyike automata leolvasztású, ami a normál tér automatikus leolvasztását jelenti. A fagyasztó teret továbbra is kézzel kell leolvasztani évente legalább egyszer. Kivételek az imént említett öszvér, félig No Forst, félig csendes hűtésű hűtőszekrények. A kombinált (illetve az automatikus leolvasztású) hűtők egyik rendszeresen visszatérő problémája az olvadékvíz elvezetése, pontosabban annak hibája. A felül fagyasztós hűtőgépeknél inkább csak esztétikai hibákat okoz, az alul fagyasztósaknál már a működésükre is hatással lehet. Az olvadékvíz kivezető nyílását rendszeresen ellenőrizni és szükség szerint tisztítani kell minden ilyen kialakítású készüléknél. Javaslom a Zanussi, vagy Electrolux készülékeket a vásárlásnál, de szóba jöhet a Whirlpool, esetleg más elterjedtebb márka (Gorenje, Bosch, Beko, stb.) Egy "apróságot" kiemelnék. Javításkor a főalkatrészek tekintetében gyakorlatilag mindegy milyen márkájú a hűtőgép, mert közel azonos alkatrészeket használ mindegyik gyártó, de ha tartozékokat (polc, korlát, gyümölcsös kosár, kilincs, stb.) kell pótolni, akkor ott már lényeges, akár háromszoros, négyszeres vagy még nagyobb mértékű árkülönbségek is lehetnek a legelterjedtebb (Zanussi) készülékek javára. Ráadásul egyes márkáknál napokat, vagy több hetet is kell várni, amíg megérkezik a kívánt tartozék, alkatrész. Csak egy példa a közelmúltból? Zanussi világítás kapcsoló 1 500 Ft körüli áron beszerezhető azonnal, egy Bosch/Siemens világítás kapcsoló 6 000 Ft és volt, hogy rendelni kellet, mert nem volt sehol a városban.

A következő (100-200 ezres) árkategóriában már nem csak a hűtés minősége és teljesítménye, hanem a megjelenése és mérete is eltérhet az átlagostól. Űrtartalmuk változó 200 litertől akár a 400-500 literig is terjedhet. Az árkategórián belüli olcsóbb készülékek általában még a hagyományos hűtési elven (csendes hűtés) működnek, kiegészítve egy elektronikus vezérléssel, néha egy normál téri ventilátoros rásegítéssel (még nem No Frost), vagy Inox kivitellel, esetleg egy nagyobb űrtartalommal, igényesebb minőségű, nem sárguló, lágyabb, enyhén színezett átlátszó műanyagokkal, üvegpolcokkal, stb. Itt még egyaránt található alul, vagy felül fagyasztós kombinált készülék, azzal a különbséggel, hogy egyes típusoknál a tovább fejlesztett elektronikus vezérléssel már megvalósították a fagyasztó és a normál tér külön-külön üzemeltetését. A kategória meghatározó csoportja a No Frost rendszerű hűtők széles választéka. A működési elvükről itt olvashatsz. részletesen. Kiválasztásuknál inkább csak a méretük, színük, és az áruk lehet szempont. No Frost készülékben nincs két kompresszoros (illetve van, de erről a későbbiekben olvashatsz), minden esetben egy kompresszor üzemelteti az egész készüléket, függetlenül attól, hogy hol van a mélyhűtő része. Itt jegyezném meg, hogy egy szabadonálló No Frost készüléket nem szabad beépíteni zárt szekrénybe, mert néhány év alatt tönkremehet a kompresszor a rendszer túlterhelése és a túlmelegedés miatt. A legtöbb No Frost készüléknek az oldalában található a kondenzátor. Ha a külső hőcserélőt (kondenzátort) teljes felületen például egy bútorlap fedi, akkor alacsony hatásfokkal valósul meg a hőcserélődés. Ha nincs megfelelő hőcserélődés, akkor romlik a hűtőteljesítmény, a kompresszor lényegesen többet fog dolgozni és a magasabb villanyszámlán felül a készülék kompresszorának az élettartama is lecsökken. Egyes készülékeknél már megtalálható egy kisebb-nagyobb hőcserélő kiegészítés, egy feltekert kondenzátor egység a kompresszor mellet, vagy a hűtő alatt, amit egy kis ventilátor hűt. Ennek a tisztán tartására különös érdemes figyelned, mert ha koszos szintén túlfogyasztást, és kompresszor élettartam rövidülést okozhat. No Frost rendszerű hűtőknél a kombinált hűtőknél kiemelten problémás cseppvíz, kondenzvíz jelenséggel normális üzem közben nem találkozhatsz. A No Frost márkák közül kiemelném a Samsungot. A legelterjedtebb az országban, viszonylag könnyű beszerezni hozzá bármit, kicsi a meghibásodási arányuk és (számomra) egyszerűen és könnyen javíthatóak, mert körülbelül 10 évig a helyi garanciális partnernél alvállalkozóként szervizeltem a régió hűtőkészülékeit.

Az utolsó és a legérdekesebb kategória az ahol már az óriás, akár 400-600 literes, vagy még nagyobb űrtartalmú hűtőgépek találhatóak. Jellemzően Side By Side elrendezésűek, azaz egymás mellett található a több hűtési zónára osztható normál és a fagyasztó rész. Többségük ráköthető a vízhálózatra, és készíthető vele jégkocka, jégdara. A legváltozatosabb extra funkciókat terveznek bele a különböző gyártók, van amelyik színes LCD kijelzős és WiFi-n keresztül kommunikál. Említésre méltó, hogy egyes gyártók nagyon ötletesen úgymond modul rendszerű No Frost rendszereket fejlesztettek ki. Ez azt jelenti, hogy egy No Frost "hűtőkomplexumot" akár több elemből is össze lehet állítani a külön-külön is megvásárolható, egymásba kapcsolható egységekből. Lehet akár 3-4, vagy több modul is egymás mellet, és lehet variálni, hogy 1 fagyasztó és 2 normál téri hűtőből álljon, vagy 2 fagyasztó és 1 normál, vagy a hagyományos Side By Side 1-1 elosztás legyen, de akár 4 normál és 1 fagyasztó kombináció is elképzelhető. Csak hely és pénz kérdése az egész. A márkák szempontjából igazán nem tudok tanácsot adni, ebben a kategóriában a készülékek főbb kialakításai eléggé egységesek, és a kényelmi funkciók, az apró elrendezésbeli különbségek, vagy a szín az ami szempont lehet a választásnál. Az áruk a néhány százezer forinttól, akár 1,5-2 millió forint is terjedhet. Számtalan Samsung, Deawoo, General Electric, LG, hűtővel, és néhány ismeretlen márkájú használt import Side by Side készülékkel találkoztam eddig, de egyik sem mondható lényegesen jobbnak, se rosszabbnak a többinél, mindegyiknek vannak apró előnyei és hátrányai. Mind nagyon megbízható, tartós készülékek, de a javításuk mind időben, mind költségben igen magas, ezért a karbantartásukra érdemes odafigyelned.

A fagyasztók kiválasztásánál a legnagyobb kérdés, hogy szekrény, vagy láda? Egy adott hely általában eldönti a kérdést. Ha viszont nem a méretek az irányadóak, akkor van még néhány szempont, amit érdemes figyelembe venni a választásnál. Egy mélyhűtő ládában 30-50%-al több élelmiszer tárolható, mint egy hasonló űrtartalmú fagyasztó szekrényben. Egy mélyhűtőszekrényben jobban elrendezhetőek az élelmiszerek, könnyebb azokat a későbbiekben megtalálni. A ládának nagyobb a hűtőteljesítménye, akár 15-20%-al is több élelmiszert tud gyorsfagyasztással megfelelő minőségben tartósítani. Egy láda gazdaságosabban üzemeltethető, mert egy szekrény minden egyes kinyitásánál az összes hideg levegő "kifolyik" a készülékből, a ládában benne marad. A szekrényt egyszerűbb tisztítani, leolvasztani. A fagyasztóládát ritkábban kell jégmentesíteni. A szekrényt 6-12 havonta illik leolvasztani, egy ládát, 1-2-3 évente is elég. Már készítenek No Frost fagyasztó készülékeket láda és szekrény kivitelben egyaránt. Az ilyen No Frost rendszerű fagyasztó készülékeket nem kell egyáltalán leolvasztani. Az áruk viszont jelentősen magasabb (50-100%-al is több lehet), mint a hagyományos fagyasztó készülékeké.

Ha valami kimaradt volna, és kérdésed lenne, írjál, telefonálj, és ha tudok válaszolok.