Fagyasztó készülékek "élete" és "halála"

Hűtőgépjavítás az év minden napján Pécsen és környékén a helyszínen garanciával akár 1-2 órán belül is:
Mobil: +36 30 9 465 592 (már 1994 óta) - hibabejelentés, tanácsadás (országosan is) munkanapokon: 8-17 óráig. Szombat: 10-15 óráig. Vasárnap, ünnepnap: 10-12 óráig.
Vezetékes telefon: +36 72 410 492 munkanapokon: 8-17 óráig.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Cím: 7636, Pécs, Alsó u.33. (TÉRKÉP) - Előzetes egyeztetés után a szervizbe szállított hűtőkészüléket azonnal bevizsgálom, a javítás megvárható. A bevizsgálás díja 4 000 Ft, javítás esetén nem kerül felszámolásra.

Egy fagyasztószekrény, vagy egy mélyhűtőláda alapvetően ugyanazt a feladatot látja el: a benne tárolt élelmiszereket folyamatosan a biztonságos, -18 °C körüli hőmérsékleten tartja. Egy mélyhűtő ugyan kevesebb karbantartást igényel mint a normál hűtők, viszont a bennük tárolható nagyobb mennyiségű és értékű élelmiszerek miatt több figyelmet kell szentelned a készülék felügyeletére.

 Egyes kisebb (60-80 literes) fagyasztók kivételével mindegyik mélyhűtő készüléken található egy (eredetileg) piros színű vészjelző lámpa. Korábban ez a lámpa, illetve a színes műanyag előtte az évek során megfakulhat, és hasonlíthat pl. egy világos narancssárgára A LED-es "izzók" elterjedésével a vészjelző színe változatlan marad. Egyes fagyasztó készülékek a piros lámpa bekapcsolásakor hangjelzést is adnak. A piros vészjelző nem feltétlenül a hűtő meghibásodását jelzi, csak azt, hogy a fagyasztó készülékben a hőmérséklet nem éri el a -18 °C fokot. Általános a tévhit, hogy a készüléken a zöld lámpa (aminek a színe évek alatt szintén kifakulhat, és így könnyen összetéveszthető egy fakó pirossal, vagy narancssárgával) azt jelzi, hogy minden rendben a készülékkel.  A zöld (üzemjel) visszajelző csak azt mutatja, hogy a készülék bekapcsolt és/vagy feszültség alatti állapotban van. Ha világít a zöld lámpa, attól még egy fagyasztó lehet hibás (vagy akár lehet a hőfokszabályzóval lekapcsolt is) és leolvadhat, ugyanakkor ha nem világit, lehet hibátlan is. Ezt házilag is könnyű eldöntened, csak néhány dolgot kell ellenőrizni, ha kétségeid merülnek.

• A zöld üzemjel lámpa világít, a piros vészjelző nem. Ez az általános állapot, ekkor vélhetően jó a készülék, de teljes bizonyossággal csak akkor lehet ezt kijelenteni, ha meggyőződsz arról, hogy a hőmérséklet valóban megfelelő (-18 °C fok, vagy alacsonyabb) a fagyasztóban. Ez egy, a készülékbe helyezett hőmérővel ellenőrizhető. Felhívnám a figyelmed arra, hogy bár jelzés értékű lehet, ha a falról leveszed a szobai hőmérőt és azzal ellenőrzöd a fagyasztó belső hőmérsékletét, de azok a hőmérők 0 °C fok alatt nem, vagy csak -5 °C -10 °C- fokig mérnek, de ott sem biztos, hogy pontosak. A fagyasztóban pedig legalább -18 °C foknak kell lenni. Vagyis magadat csaphatod be, ha nem megfelelő eszközzel végzed a mérést. Egy fali szobahőmérővel mért körülbelüli -18 °C fok egyáltalán nem biztos, hogy tényleg -18 °C fok. És kétségtelen, hogy -10 °C fokon is szinte minden fagyott állapotban található, de az élelmiszerek eltarthatóságának szempontjából a -10 °C fok nem megfelelő. A pontosabb mérés érdekében javaslok egy, vagy több hűtőhőmérő beszerzését. A hőmérséklet mérését lehetőleg a fagyasztóláda közepén végezd, mert közvetlen az oldalfalak mellett (ami a fagyasztó ládáknál a hőcserélőt takarja) akár pár fokkal hidegebbet is mérhetsz, mint a ténylegesen fagyasztóban uralkodó hőmérséklet. Ez két szempontból is gond lehet. Ha esetleg hibás a készülék és az oldalfalnál még -18 °C fok körüli értéket mérsz, attól még a fagyasztó közepe tájékán lehet, hogy csak -8 °C fok van, ami kevés. A másik téves mérés, hogy egy jó fagyasztó készüléknél -24 °C fokot mérsz és azt hiszed, hogy a készülék túl hűt éa arra következtetsz, hogy ezért például sokat fogyaszt és szerelőt hívsz feleslegesen. Itt kitérnék egy érdekes "hibára". Némelyik fagyasztó szekrényeket LEHEL, majd Zanussi, vagy Zanussi-LEHEL HB-230-as és kombi 285/125-ös alsó 3 rekeszes fagyasztóját) felszerelték külső mélyhűtő hőmérővel, mely a fagyasztókészülék tetején bal oldalt került elhelyezésre (a kombi hűtőnél a két hűtőrész között a fagyasztó bal oldalán). A hőmérők nincsenek semmilyen kapcsolatban a készülék vezérlésével, azaz csak jelzik a fagyasztóban lévő hőmérsékletet. Ezek a mechanikus szerkezetek előszeretettel romlottak, romlanak el néhány év után. Általában "kiakadnak" -30 °C fok alá. Ilyenkor a hűtő tökéletesen működik, csak a hőmérő adja meg magát. Egy hűtőhőmérővel ezt a "hibajelenséget" is egyszerűen ellenőrizheted. A fagyasztószekrényben is lehet téves értékeket mérni. A mélyhűtőszekrényeknél legtöbbször a fix polcok a hőcserélők. Ha közvetlenül ezekre a polcokra teszed a hőmérőt, máris ugyanúgy téves értéket kaphatsz, mint a korábban említett fagyasztóládánál, mikor közel kerül az oldalfalhoz a hőmérő. Elvétve vannak olyan fagyasztó szekrények, melyeknek a teteje, hátfala és az alja hűt, sőt akár az oldalfala is, de már ritka a háztartási készülékek között (korábban például a NDK-s Foron-DKK, Jugoszláv Koncsár, régi 30-35 éves eredeti német Bosch, Liebherr és még néhány import készülékre volt jellemző). A megoldás minden esetben az, ha az élelmiszerek közé lehetőleg a mélyhűtő közepébe teszed a hőmérőt, vagy a hőmérőket.
• A zöld üzemjel lámpa és a piros vészjelző is világít. Ha világít a vészjelző, még korántsem biztos, hogy a készülék elromlott. Csak azt jelzi, hogy a mélyhűtőben -18 °C foknál már legalább 2-3 °C fokkal melegebb van. Ez lehet azért is mert nagyobb mennyiségű meleg került be mert nyitva van szekrény ajtó, vagy a láda teteje, esetleg egy leolvasztást eszközöltél, vagy mert tettél be fagyasztásra friss élelmiszert, vagy már fagyasztottat, de nem -18 °C fokos élelmiszert, vagy talán éppen volt egy néhány órás áramszünet korábban. A piros lámpa általában -16 °C foknál már jelez! Egy kis türelem, mielőtt telefont ragadsz, mert többször előfordult már, hogy telefonálás közben  kapcsolt ki (mert közben a készülék elérte a megfelelő hőfokot) épp a piros vészjelző.
• A zöld üzemjel nem világít, de a piros sem. Ebben az esetben sincs különösebb ok az aggodalomra.
  • Ha hallható a kompresszor hangja, akkor nagy valószínűséggel minden a legnagyobb rendben csak a zöld lámpa kiéghetett, amitől a fagyasztó még tökéletesen üzemel, de biztos ami biztos, célszerű ellenőrizned a készülék tartalmát, mert az ördög nem alszik, és bár szinte kizárt, de előfordulhat, hogy egyszerre több minden is meghibásodhat. Viszont ha a hőmérséklet megfelelő (-18 °C fok környéki) akkor nincs ok az aggodalomra. Esetlegesen a zöld lámpát, kijelzőt lehet, de nem létszükséglet cserélni a mélyhűtőben.
  • Amennyiben nem hallható a kompresszor hangja, akkor szóra kell bírni készüléket, hogy kiderüljön minden rendben van-e. Természetesen mindenképp célszerű az előző pontban említett hőmérséklet ellenőrzést megejteni most is. Ha a hőmérséklet megfelelő, akkor a készülék épp a hűtési ciklus után "pihen". Erről többféleképpen lehet meggyőződni:
    • A hőfokszabályzó maximumra állításával, vagy azonnal, vagy néhány (5-20) perc múlva a fagyasztó kompresszornak el kell indulnia, feltételezve, hogy nem maximumon járt addig is. Ellenkező esetben akár 40-50 perc is eltelhet, mire újra beindul a kompresszor.
    • A sárga "gyors-fagyasztó" (nagyon rossz megnevezés) bekapcsolásával azonnal (kivéve, ha nem pont 1-2 perccel azelőtt állt le a készülék) el kell indulnia a kompresszornak. Ha nem indul, akkor 5-15 perc múlva mindenképp indulnia kell, ahogy a kompresszor hővédelme újra engedi az indulást.
    • Egy kis "szellőztetéssel". Néhány percig meleget kell a mélyhűtőbe engedned és ilyenkor szintén el kell indulnia a készülék kompresszorának. Ládánál ez nem olyan egyszerű feladat, ott nem javaslom ezt a műveletet. Viszont egy huzamosabb (10-20 perc) "melegítés" esetén egyben arról is meg lehet ilyenkor győződni, hogy a piros vészjelző működik-e, mert valószínűleg ennyi idő alatt az is bekapcsol (hacsak nincs 0 °C a helyiségben). Az élelmiszerek ennyi idő alatt károsodnak.
    • A készülék nem kap feszültséget. Értelemszerűen ez egy súlyos probléma, ugyanis egy mélyhűtő a szigetelése minőségétől, a benne tárolt élelmiszerek mennyiségétől és a külső hőmérséklettől függően 12-36 óráig képes megőrizni a benne tárolt élelmiszerek állagát. Általános áramszünet esetén nincs mit tenni. De ha lokális a feszültség hiány, akkor minél hamarabb célszerű behatárolni a hiba forrását. Ezt elvégezheted magad, vagy megbízhatsz vele engem is. Viszont mivel hűtőgépszerelő vagyok, nem villanyszerelő, csak és kizárólag azt tudom megállapítani, hogy a hűtőkészüléknél található-e a hiba, vagy nem. Ha a hűtőkészülék a hibás, természetesen meg is javítom, de ha egy elosztó, hosszabbító, vagy a konnektor, azt nem tudom vállalni. Ezért ha akarsz felesleges költségeket, ellenőrizd le azokat. Az elosztót, hosszabbítót sose egy lámpával, vagy más kis teljesítményű fogyasztóval teszteld, mert becsaphatod magad. Egy hajszárító (1200-2000W teljesítményű) tökéletesen megfelel a célra, mert ha az megfelelően működik, akkor nagy valószínűséggel jó a hosszabbító, elosztó.
• Narancssárga (általában jobb szélső) lámpa, vagy kapcsoló világít. Ez minden variációnál előfordulhat, (kivéve ha nem kap feszültséget a készülék) vagyis akár világít a zöld, akár nem, és akár jelez a piros, akár nem, egyet jelent: direktre állítva üzemel a készülék, azaz nem a hőfokszabályzó vezérli a fagyasztót és a kompresszor folyamatosan jár, amíg a narancssárga lámpa világít. A narancssárga visszajelző bekapcsolható az esetek nagy részében egy kapcsoló, nyomógomb, billenő, vagy toló kapcsoló, átállításával, vagy ritkán a hőfokszabályzó maximum utáni állításával. Ez a "jelzés" magától sosem kapcsol be! Véletlenül már annál inkább, akár egy takarítás, vagy csak egy óvatlan mozdulat, esetleg egy gyerkőc, idősebb családtag, vagy csak "kíváncsiság" segítségével. Egyszerűen csak ki kell kapcsolni, ha nincs oka annak, hogy üzemeljen. Figyelem! A sárga kapcsoló egyes régebbi típusoknál (HB 125, Gorenje, Obodin, Koncsár, stb.), ahol a lámpák nem külön, hanem egy egységben találhatóak, átvilágítanak a pirosba. Bár úgy tűnik, de ilyenkor nem a vészjelző világít. A sárga jelzés megszűnésével (kikapcsolásával) a "vészjelzés" is megszűnik.
• A régebbi készülékek visszajelzőit, kapcsoló sorait, lámpáit úgynevezett glimmlámpával szerelték. Ezek érdekessége az, hogy néhány év múlva egyre halványabban világítanak, majd nappal szinte alig észrevehető a fényük. Éjszaka vagy sötétben viszont még kissé láthatóak. Ebben az esetben kizárólag a visszajelző lámpa, vagy kapcsoló sor a hibás, amit (bár teljesen felesleges) lehet cserélni egy újabbra, esetleg egy modernebb LED-esre.
• Előfordul az is, hogy a készülékben megfelelő a hőmérséklet, de a vészjelző halványan "dereng", mintha világítana. Amikor ilyet tapasztalsz, és nem tudod eldönteni, hogy ténylegesen világít-e a vészjelző, vagy sem, javaslom a fagyasztó szekrény teljes kipakolását. Mire kipakolod, a vészjelző is bekapcsol. Esetleg teli állapotában 15-20 percig tartó nyitva tartását. Fagyasztó ládánál egy néhány órás áramtalanítását a, ha nem akarod kipakolni. Ha piros lámpa jelezni fog a "rendes", valódi fényével ahogy melegszik a készülék, akkor minden rendben. Ha a melegítésre nem jelez a piros vészjelző, akkor vagy türelmetlen voltál, vagy elromlott a hőfokszabályzó vészjelzésért felelős része.

A legfontosabb és egyben a legkevésbé ismert, illetve mindenhol figyelmen kívül hagyott paramétere egy fagyasztó készüléknek az a fagyasztási teljesítménye. Ezt az egyébként szerintem talán a leglényegesebb tulajdonságát sehol nem hangsúlyozzák, vagy meg sem említik, például a vásárlás alkalmával. Pedig gyakorlatilag a meghibásodások, illetve a vélt meghibásodások és ritkán ugyan de fagyasztott élelmiszer megromlásának (szélsőséges esetben a friss élelmiszer is meg tud romlani fagyasztás közben) első számú oka a fagyasztási teljesítmény adat figyelmen kívül hagyása.
Mi is az a fagyasztási teljesítmény?
A fagyasztási teljesítmény minden esetben szerepel a készülék adattábláján, de senki sem foglalkozik vele, általában a WATT-okat, a villamos teljesítményt, esetleg a fogyasztási adatokat nézik csak, ami valóban fontos paraméterei a készülékeknek, de egy mélyhűtő használata során a fagyasztási teljesítményt kell fejben tartani az évek alatt. A fagyasztó gyártója mindig feltünteti, hogy mekkora tömegű élelmiszert képes a készülék 24 óra alatt megfelelő minőségben, sebességgel lefagyasztani üzemszerű működéssel. A kis mélyhűtős hűtők 3-5 kg/24 óra, egy kb. 60 literes fagyasztó 8-10 kg/24 óra, egy nagyjából 120 literes fagyasztószekrény 12-14kg/24 óra, egy 240-es körüli mélyhűtőszekrény 16-18 kg/24 óra, egy 300-as fagyasztószekrény pedig 20-22 kg/24 óra fagyasztási teljesítményre képes ideális esetben. A mélyhűtőládáknál ez körülbelül 4-5 kilogrammal több mint egy hasonló űrtartalmú szekrény esetében.
Mi az az ideális eset?
A gyártó ezeket az adatokat egy 20 °C környezeti hőmérsékletre adja meg általában. Ha az a hőmérséklet lényegesen több (pl. 35 °C) vagy számottevően kevesebb (0 °C környéke) ezek az értékek módosulhatnak. Általában ha hidegebb van, akkor ritkán fordulnak elő problémák, de majd arról is ejtek pár szót. Egyelőre a meleggel és a fagyasztó túlterhelésével foglalkoznék egy kicsit.
Nyáron ritkán, de azért szoktak disznót vágni. Olyankor különösen fontos, hogy a lehető leghamarabb hűtőbe, fagyasztóba kerüljenek a feldolgozott élelmiszerek. Nincs mit tenni, be kell rakni a fagyasztóba amit csak lehet és bizony egyszerre. Egy átlagos disznóvágásnál akár 50-80 kg, vagy még több friss hús is kerülhet egy fagyasztóba. A legnagyobb háztartási fagyasztóládák is csak 30-35 kg-al boldogulnak ideális esetben. Tehát az 50 kg is már több, mint amire tervezték. Ilyen esetben nem (sem) segít a mélyhűtő előhűtés, mert egy szekrénynél szinte minimális az előny, mert az első ajtónyitásnál rögtön kicserélődik a lehűtött hideg levegő a kinti meleg levegővel, és pillanatok alatt visszamelegszik a fagyasztószekrény belseje. Szekrényeknél tehát felesleges bekapcsolni előre a készüléket, legfeljebb csak azért, hogy ha addig nem üzemelt, meggyőződj, hogy valóban jó-e még. Egy, nagyobb melegben két óra bőven elég arra, hogy kiderüljön megfelelően működik-e még a fagyasztó (piros lámpa elalszik és a készülék kompresszora kikapcsol minimum álláson). A ládáknál némileg jobb a helyzet, de sokat nem lehet várni azoktól sem, mert a nagy tömegű friss, meleg élelmiszer szinte észre sem "veszi" egy üres láda előhűtését. De a korábban említett ellenőrzést azért nem árt itt is megejteni. Tehát az előhűtés az nem megoldás, csak egy minimális segítség.
Az egyik lehetséges megoldás, hogy a létező összes hűtőkapacitást kihasználva, tehát a normál hűtő(k) előhűtésével és segítségével módszeresen és fokozatosan adagolni a fagyasztókba a friss élelmiszert. A fagyasztási teljesítményt némileg túl lehet lépni, úgy 10-15%-al, de abban az esetben néhány (5-6) óránként célszerű óvatosan átrendezni a fagyasztó tartalmát úgy, hogy a hőcserélő (szekrénynél lehet a polc és/vagy a hűtő fala, ládánál körbe a láda belseje) közelébe kerüljön a még meg nem fagyott, vagy kevésbé fagyott élelmiszer. Egy kupacban se a szekrénybe, se a ládába ne kerüljön semmi friss élelmiszer. Ha már volt a készülékben fagyasztott élelmiszer tárolva, azokat célszerű egy helyre gyűjteni, és lehetőleg a frissektől elkülönítve tartani, amíg a friss élelmiszerek meg nem fagytak. Ami a megnevezést illeti, mint már korábban utaltam rá, eléggé félrevezető. A sárga gomb használatával a fagyasztó nem fog super, meg turbó, meg "gyors-fagyasztó" üzemmódba kapcsolni, nem fog nagyobb hűtőteljesítményt leadni. Annyi történik, hogy a bekapcsolása a hőfokszabályzót kiiktatja. Ezért a hűtőkompresszor nem fog a hőfokszabályzó által beállított érteknél (-18 °C) megállni, hanem tovább üzemel, és jóval alacsonyabbra, akár -24-29 °C fokosra is le tudja hűteni a készülék belsejét. Így a készülék a friss élelmiszereket gyorsabban tudja lefagyasztani. A fagyasztással tartósításnál a legfontosabb a gyorsaság, mert minél gyorsabban fagy meg az élelmiszer, annál jobb marad az állaga, minősége.
Más, hűtéstechnikai oka is van a sárga kapcsoló használatának. Nagyobb tömegű friss élelmiszer fagyasztásánál a hűtőfelülettel közvetlenül érintkező élelmiszer gyorsabban megfagy, mint az attól távolabbiak. A fagyasztóknál is, mint ahogy a normál és kombinált hűtők túlnyomó többségénél a mélyhűtő vezérlése nem a belső levegő, illetve tartalom hőmérsékletének az érzékelésével történik, hanem a hőcserélő hőmérséklete szerint indul meg, vagy áll le a kompresszor. Ha a friss élelmiszer már szinte tökéletesen megfagyott a hőcserélő mellett, akkor az ott található hőérzékelő szerint a hőfokszabályzó úgy érzékelheti, hogy megfelelő a készülékben a hőmérséklet és kikapcsolja a kompresszort. De ez nem igaz, mert a nagy tömegű friss élelmiszer a hűtőfelülettől távolabb lévő nagy része még nem hűlt le megfelelően és intenzíven melegíti a mélyhűtő belsejét, ezért a hőfokszabályzó akár 2-3 percen belül is indítaná újra a kompresszort, de az nem tud indulni. A háztartási hűtő-fagyasztó kompresszort nem úgy tervezték, hogy sűrűn egymás után el tudjon indulni, legalább  8-10 perc kellene neki, hogy (különböző okok miatt) újra beindulhasson. Van a kompresszoron ilyen helyzetekre (is) egy védelem, de azt alkalomszerű "működésre" tervezték. Ha napokig fennáll ez az állapot, az kihatással lehet (túlmelegedés) a kompresszor élettartamára. Nagyobb mennyiség esetén akár 1-3 napig is üzemelhet sárga kapcsolóval a készülék, kevésbé károsodik, mintha a sárga kapcsoló használatának a mellőzese miatt sűrűn ki-be kapcsolgat(na) napokig, arról nem is beszélve, hogy a fagyasztás minősége sem lesz megfelelő. Elterjedt az is, hogy a sárga kapcsolót addig kell használni, amíg a piros világít. A sárga kapcsolót friss élelmiszer lefagyasztásánál semmiképp nem szabad lekapcsolni a piros vészjelző kikacsolódása után közvetlenül az imént említett okok miatt. Nyugodtan menjen az előírt 24-36 óráig sárga lámpával a készülék, ha már nagyobb (fagyasztási teljesítmény körüli) mennyiségű friss élelmiszer került bele. Ha a friss élelmiszerek mennyisége nem számottevő, de már a  fagyasztási kapacitás 10-20%-át eléri, akkor is érdemes, sőt szükséges a sárga "gyors-fagyasztó" gomb használata a friss élelmiszer tömegével arányos ideig. Például ha egy mélyhűtő készüléknek a fagyasztási teljesítménye 20 kg/24 óra, akkor 3-5 kg tömegű fagyasztásra szánt friss élelmiszernél már ajánlott 4-6 órára bekapcsolni a sárga kapcsolót. Ha nagy melegben segíteni szeretnél a fagyasztódnak, hogy valamivel jobb hatékonysággal hűtsön, fagyasszon, illetve hogy a nagy mennyiségű friss élelmiszer miatti terhelés minél kevésbé károsítsa a hűtőkompresszort, akkor állíts be egy ventilátort a fagyasztó mögé, hogy a hátsó fekete kondenzátort (esetleg a kompresszort is) hűtse a kritikus néhány napban.

A fagyasztók gyors "halála".

A fentiekből kitűnik, hogy rendszeres és nagymértékű túlterhelés biztos megrövidíti a fagyasztók élettartamát. Az alábbi esetekben és "módszerekkel" viszont drasztikusan tovább csökkenthető az.

• Huzamosabb ideig -18 °C foknál lényegesen hidegebb a fagyasztó készülékben. -21-23 °C vagy annál hidegebb egy fagyasztóban teljesen felesleges tárolás esetén. A számottevő, akár plusz 40-50% villamos energia fogyasztáson felül akár meg is feleződhet a kompresszor élettartama. 15-20 év helyett 10 évet se biztos, hogy működni fog a kompresszor.
• Folyamatos sárga lámpás üzemmód. A jelentős, akár háromszoros fogyasztáson felül az élettartam szerencsés esetben is néhány évre csökken. A jelentős fogyasztás miatt pedig ez idő alatt akár egy új fagyasztó árát is elfogyasztja a készülék.
• Fagyasztószekrényeknél a nedves helyiség nem csak esztétikai szempontból problémás, hanem a mélyhűtőszekrény élettartamára is hatással lehet, akár néhány évre is lecsökkentheti azt. Minden fagyasztó szekrény (kombi hűtőnél is a fagyasztó részen is) található egy keretfűtés az ajtónál körben fagyasztószekrény élében. Ennek a fűtésnek az a szerepe, hogy az ajtó guminál a rosszabb szigetelés miatt egy hőhíd keletkezik, ahol lecsapódik a levegő nedvességtartalma. Ezt a gyártók a hőhíd közvetlen fűtésével előzik meg. Ez történhet a kondenzátor (meleg rács hátul) egy részének az említett szakaszra történő bevezetésével, illetve régebben villamos fűtéssel is. A villamos fűtés most a hiba szempontjából nem lényeges, és már úgysem nagyon alkalmazzák vélhetően a magasabb költsége miatt. A keretfűtés csövét manapság már csak vasból készítik szintén a költségek csökkentése miatt. NDK és Orosz (akkor még Szovjet) fagyasztóknál volt rézzel készült is. A vas és a nedvesség nem barátok, és ahol hideg van, ott nedvesség is, hiába melegszik fel ciklusonként az ajtó körül, előbb-utóbb csak kerül nedvesség a szigetelésbe a vascső mellé. Ha meg kifejezetten vizes, párás környezetben van, akkor a folyamat hamarabb megindulhat, akár néhány év alatt is tönkremehet a vascső a szigetelésben, egyszerűen kilyukad. Ilyenkor a fagyasztó 1-2 nap alatt leolvadhat, mert gyakorlatilag az összes hűtőgáz rövid idő alatt távozik a rendszerből. A probléma ilyenkor nem csak az, hogy leolvad a fagyasztó tartalma, hanem ha a keretfűtésen a lyuk olyan helyen keletkezett, ahova az olvadáskor a nedvesség nagy mennyiségben bejuthat, az visszakerülhet a hűtőrendszerbe, még akár a kompresszorba is juthat belőle. Ilyenkor ez egyet jelent a fagyasztó halálával, mert bár a kompresszort ki lehetne cserélni, de a nagy mennyiségű nedvességet nem biztos, hogy gazdaságosan el lehet távolítani. További problémát jelenthet, hogy az esetleges javítás halogatásával  (akár néhány hét) a vas kondenzátor (hátul a fekete rács) az olvadáskor a lyukon bele került nedvesség hatására el kezd rozsdásodni, és egy esetleges javításnál ez a rozsda bekerülhet az adagoló fojtószelepbe (kapilláris) és ha ott összeáll, akkor nincs az a szerelő aki kimossa, (vagy csak igen magas költséggel, mondjuk egy kapilláris tisztítóval). Azért ez a fajta meghibásodás, (mivel rendszerint időben észlelik) szinte teljes biztonsággal javítható az érintett hibás csőszakasz kizárásával a körfolyamatból, mintha egy zárlatos vezetéket szakaszt áthidalnánk egy kis darab dróttal. Régebben cserélni is szoktam a keretfűtést rézre és a vizes szigetelést is kijavítottam, de már közel 10 éve nem volt ilyen jellegű javítás, mert elfogytak az ilyen módon javítható készülékek, és persze rendkívül költséges is volt, de megérte egy 3-4 éves készüléknél, mert a réz többet nem lyukadt ki, a szigetelés cseréje után meg más környezetbe került a fagyasztó és ott akár 10-15 évig is működhetnek. Mostanság már kizárólag a keretfűtés kikötése a megoldás a hibára, amit ha úgy ítélek meg, hogy kivitelezhető, akkor az 95%-os hatékonysággal elvégezhető, és ezért is merek rá 12 hónap garanciát vállalni.
• A vizes, nedves helyen üzemelő fagyasztó ládák a szigetelésükbe szép lassan felszívják a nedvességet. Ez egyrészt külső és belső korrózióhoz vezethet és a hűtőkör meghibásodáshoz. A belső csőrendszer nem igazán javítható, vagy csak magas költséggel. Továbbá az évek alatt a szigetelésbe jutó nedvesség hatására a láda hőszigetelése drasztikusan romlik, ami akár jelentős, 80-200%-os többlet energiafogyasztást is okozhat. A megnövekedett fogyasztás a többet járó kompresszornak köszönhető, ezért az szintén károsodhat és idő előtt tönkre mehet. A készülék száraz helyen való üzemeltetésével ezek a hibák megelőzhetők.
• A tartós meleg, ami lehet egy étterem konyhája (sajnos spórolás miatt rendszeresen használnak éttermi konyhákon háztartási készülékeket, amikkel pont ezért különösen sok a probléma, de ez így jó nekem ;) ) vagy panelokban megszokott az erkélyen tartott fagyasztó, ami nyáron sokszor nagyon meleg is lehet, ha folyamatosan süti a nap, télen pedig túl hideg. A meleg miatt többet megy folyamatosan és ezért hamarabb mehet tönkre a kompresszor. A fogyasztás nem valószínű, hogy több lesz, mert a hűvösebb éjszaka kissé kompenzálja a nappali többlet fogyasztást. A túl hideg sem tesz jót a készüléknek. Tartós 0 °C fok alatti környezeti hőmérsékletnél a készülék annyira ritkán kapcsol be, hogy a kompresszorban a kenőolaj annyira megdermedhet, hogy néha képtelen elindulni a betétmotor. Ilyenkor egy idő után az "erőlködés" hatására felmelegszik a kompresszor annyira, hogy az olaj is folyékonyabbá váljon, de közben károsodhat a villamos része a kompresszornak. Ha azonnal nem is biztos, hogy meghibásodik, de az élettartama minden bizonnyal csökken.
• És a leggyorsabb halála a fagyasztóknak (a hűtőknek is) a kés, csavarhúzó, bárd, fűrész, stb. segítségével történő jégmentesítés. A ládák esetében egy "szúrás" 90%-os hatékonyságú, azaz csak 100-ból tízet ha sikerül megmenteni. Szekrények esetében ez 50%-ra csökken, de azok esetében is jelentős a költsége a javításnak. Javaslom a szekrényeknél, és a ládák többségénél is a meleg vizes leolvasztást. Mellőzni kell a meleg vizes leolvasztást az olyan ládáknál, ahol a hőcserélőt takaró lemezek alul nincsenek vízmentesen szigetelve, mert a felolvadt jégből a víz egyből a szigetelésbe folyik be. Az ilyen (régebbi Gorenje) fagyasztókból még a jeget is célszerű kilapátolni, mielőtt az megolvadna, hogy a legkevesebb nedvesség jusson a szigetelésbe. Hajszárítós, hőlégfúvós leolvasztást nem javaslom: beleset- és tűzveszélyes.
• Egy fagyasztó szekrényt, ha jól zár az ajtaja 6-12 havonta, egy mélyhűtő ládát 12-18 havonta érdemes leolvasztani. A fagyasztó szekrényben néha található 1-2-3 lenyitható kis ajtó, amik rendszerint előbb-utóbb letörnek. A pótlásuk rendszerint igen költséges (4-9 ezer Ft/ db) is lehet, és ezért ritkán szoktam javasolni, mert a jegesedésre, ami miatt a legtöbben kérik a cseréjét, nincs különösebb hatással. Inkább tárolási szempontból (nem potyog ki a rekesz felének a tartalma a külső nagy ajtó kinyitásakor) lényegesek azok az a kis ajtók.

És végül egy általános jó tanács: egy fagyasztót minden nap célszerű ellenőrizni,legalább szemrevételezéssel a kijelzőit, hogy üzemel-e a készülék, a visszajelző (zöld) világít-e, a sárga ok nélkül nincs-e bekapcsolva, és a vészjelző nem kapcsolt-e be. Nyaralás, hosszabb távollét esetén amikor a rokon, szomszéd, ismerős egyébként is például öntözi a növényeket, a fagyasztóra is nézzen rá.

A leírt módszerekkel elkerülhető, hogy feleslegesen menjek ki helyszínre, ezzel nekem időt, neked meg pénzt takarítva meg. A felsorolt "meghibásodásokat" (sárga lámpa rajtafelejtése, jelentős túlterhelés, nedvesség, kés, stb.) pedig mindenképp kerülendő, mert azokat kevés kivételtől eltekintve pénzért sem tudom megbízhatóan, garanciával javítani.
A javításnál az egyik legfontosabb szempont az egyértelmű hibamegállapítás és annak függvényében a lehető legtartósabb javítás garanciával. Nem célom egy olyan hűtőt megjavítani egy gyors bevétel, haszon reményében (pl egy szétrozsdásodott vizes fagyasztót) amivel az akut, épp a használhatóságot akadályozó hibán kívül más egyéb "krónikus" problémák is vannak, lehetnek. Az elmúlt több mint 20 év tapasztalata azt mutatja, hogy csak a tartós javítás válik a megrendelő és az én hasznomra.

A hűtőgépszerelő elérhetősége hétvégén is:
Mobil: +36 30 9 465 592 (már 1994 óta) - hibabejelentés, tanácsadás (országosan is) munkanapokon: 8-17 óráig. Szombat: 10-15 óráig. Vasárnap, ünnepnap: 10-12 óráig.
Vezetékes telefon: +36 72 410 492 munkanapokon: 8-17 óráig.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Cím: 7636, Pécs, Alsó u.33. (TÉRKÉP) - Előzetes egyeztetés után a szervizbe szállított hűtőkészüléket azonnal bevizsgálom, a javítás megvárható. A bevizsgálás díja 4 000 Ft, javítás esetén nem kerül felszámolásra.